Tömören leírok pár tényt a nyújtásról.
A képen látható testhelyzet egy haladóbb pozíció. Ehhez a kedzők semmiképp ne viszonyítsák magukat, hiszen ez egy hosszabb folyamat ereménye. Megfelelő munkával a legtöbb esetben elérhető.
Itt felhívom a figyelmet.
Kérem szépen.
A nyújtás célja nem az extrém pozíciók, testhelyzetek elérése.
Sokkal inkább az egészségre gyakorolt hatása miatt érdemes végezni. Itt elsősorban a mozgásszervrendszerre és idegrendszerre gondolunk.
Tájékoztatás és kedvhozás a szándékom.
No tehát.
1. Nyújtás és erőkifejtés:
A nyújtás javítja a mozgástartományt és a teljesítményt, de túlzott vagy rossz időben végzett passzív nyújtás (pl. nehéz erőgyakorlat előtt) csökkentheti az erőt. Az izomerő nagymértékben az idegrendszeri összeköttetésektől és a mozgásminőségtől függ, nem csak az izomtömegtől.
2. Megnyúlt vs. funkcionális izom:
A hosszú, megnyúlt izom nem feltétlenül stabil vagy erős. (hipermobilitás) Funkcionális rugalmasság az, amikor az izom képes kontrolláltan megnyúlni és teljes erővel, kontrollal rendelkezik abban a mozgástartományban is.
3. Fájdalom és hatékonyság:
A nyújtás során érzett fájdalom nem cél. Bemelegítéskor a fájdalom kerülendő a sérülések, húzódások miatt. A hatékony nyújtás kontrollált, nem fájdalmas egy pontig. Utána viszont a továbbfejlődés érdekében számolni kell azzal, hogy eltűrjünk egy 70-80%os fájdalmat.
4. Passzív nyújtás alkalmazása:
Többféleképpen lehet végezni a nyújtást. pl. aktív-statikus, passzív-statikus. Statikus = egy helyben végezzük, mozgás nélkül. Aktív, ha izommunka van. Passzív, ha nincs izommunka (itt társ, eszköz, vagy a saját test súlya segít a nyújtásban.)
Edzés után a passzív nyújtás oldja a feszültséget és nyugtatja az idegrendszert.
5. Bemelegítés nyújtással:
Hidegen csak óvatosan nyújtsunk, alacsony intenzitással. A légzéssel összekötött, dinamikus mozgások (pl. ízületi körzések - CARs) ideálisak a bemelegítéshez, felkészítik az ízületeket a terhelésre.
6. Életkor és rugalmasság:
A rugalmasság felnőttkorban főként az idegrendszer és a kötőszövet adaptációjától függ. Rendszeres nyújtással megőrizhető a szövetek hidratáltsága és az ízületi mozgástartomány, akár idősebb korban is. Itt több tényező szóba jön pl. a kollagén keresztkötések. Ami a táplálkozás és felszívódás kérdése is.
7. Kiegészítő kezelések korlátai:
Masszázs és csontkovácsolás hasznos „resetet” adhat, de önmagukban nem oldják meg a problémát. A tartós eredményhez aktív mozgásminták, erősítések és különböző nyújtási formák variációja szükséges. (a tipikus 1-2 napig jó, utána visszaáll érzés egy mókuskerékben tarthat)
+1 . Jóga mint komplex eszköz:
A jóga nem csupán nyújtás. A jóga testhelyzetek egyszerre lazítanak, nyújtanak és erősítenek, a légzőgyakorlatok pedig az idegrendszeren keresztül segítik az ellazulást, testérzékelést-testtudatot és a kontroll fejlesztését.
Nyújtsátok a testeteket.
Rugalmas test.
Rugalmas elme.
Erőt, egészséget!
Norbi
